Nemzetközi kutatóknak először sikerült emberi DNS-nyomokat kimutatniuk jégkorszaki sziklafestmények pigmentjeiből. Az áttörés új lehetőséget kínál arra, hogy ne csak a művek korát és technikáját, hanem alkotóik genetikai hátterét is vizsgálják, alapjaiban formálva át az archeogenetika és a művészettörténet kutatását.
A szeptember eleji Szász-Anhalt tartományi választás előtt az AfD ismét kihangosította „új, hazafias kulturális politika” elnevezésű programját, amelynek egyik kiemelt célpontja a Bauhaus intézménye és szellemi öröksége.
Balatoni nyár, rajzalapú alkotó, emberi kapcsolódás, kollektív tapasztalás, rijekai Ladik – kiállítások vízpartokon és házak közt.
Los Angeles belvárosában megnyitotta kapuit a DATALAND, a világ első olyan múzeuma, amely teljes egészében a mesterséges intelligencia által generált művészetre épül. Az alapítók, Refik Anadol médiaművész és Efsun Erkılıç festőművész Hans Ulrich Obrist művészeti kurátornak meséltek a projekt hátteréről.
— 4 perc olvasás
Mexikóban jelenleg nemcsak a következő világbajnoki futballmérkőzések tartják izgalomban a közvéleményt. Az ország kulturális életét egy rendkívül feszült vita uralja: egy művészeti aktivistákból álló csoport mindent megtesz azért, hogy a 20. századi mexikói művészet egyik legjelentősebb magángyűjteménye – benne tíz Frida Kahlo-festménnyel – ne kerülhessen tartósan külföldre.
Itt megtalálja a nyomtatott Műértő lapszámait 2011 és 2021 között, letölthető *.pdf formátumban.
